Olcsó teák
A legtöbb ember úgy van a nagyon olcsó dolgokkal, ahogy a mondás tartja: olcsó húsnak...
Hogy is van ez a teák esetében?
Most az igazi tea fanatikusok kicsit tegyék félre a legfinabb Darjeelingjüket, amikor ezt olvassák.
Mert én bizony, szoktam olcsó teát venni. Egyrészt a családom szinte csak ilyesmit vesz magának, hiszen nem mondhatnám őket valami nagy tea ínyencnek (kb. 3 féle van amit megisznak), másrészt amikor az embernek nem sok pénze van, de mégis szeretne valamit, akkor kipróbál ilyesmit is.
Én pedig kísérletező kedvű vagyok, és a teával is úgy vagyok, ahogy a legtöbb dologgal, kipróbálom, aztán legfeljebb ha nem jön be, akkor nem iszom többet.
Az elmúlt hónapban több ilyen "olcsó teát" is ittam, amit a tea ínyencek szerintem, tekintve az árkategóriát, a bögréjük kimosására sem használnának. Többségében hozták az árhoz viszonyított szintet is, vagy még azt sem, de volt egy-két kellemes meglepetés is.
Ilyenek például a különböző élelmiszerboltok sajátmárkás teái (CBA tea, Profi Lord Brandon teái - 250 Ft), a Teetime teák (109 Ft-ért lehet venni), a Sir Morton teák (198 Ft), Herba gyümölcsteák (129 Ft) illetve a Sonata teák (99 Ft) is.
Ha az embernek épp másnapi uzsonnára alig van pénze, valljuk be nem egy Twiningsban vagy egy Full leaf szálas teában gondolkodik, hanem beteszi a kosarába ezek valamelyikét.
Nekem ugyan mindig van otthon rengeteg teám, így ha nincs pénzem sem maradok tea nélkül, de már a kísérlet kedvéért is, úgy döntöttem kipróbálom mit tudnak ezek a, szegényebb rétegek számára is elérhető márkák. Ezekből több volt is otthon eleve, de vettem is párat, hogy hiteles képet tudjak adni róluk.
Amiket kipróbáltam:
CBA - Earl Grey tea
CBA - Eper Vanília tea
Lord Brandon (Profi) - Citromos gyümölcstea
Lord Brandon (Profi) - Vadcseresznyés gyümölcstea
Teetime - Citrom tea
Sir Morton - Earl Grey
Sir Morton - Almás-fahéjas tea
Sir Morton - Trópusi gyümölcs tea
Herba - Gyümölcstea keverék
Sonata - Citromos fekete tea
Sonata - Erdei gyümölcsös fekete tea
Sonata - Epres fekete tea
Stamford - Citrom tea
És akkor lássuk az eredményt.
Elsőként a gyümölcsteákat venném sorban. A legtöbb nem csak hibiszkusz alapú, de szinte csak a hibiszkuszt érezni rajta.
A CBA eper-vanília teája olyan halovány ízt nyújt, hogy 4-5 filtert kellett tennem egy kancsóban, hogy érezzem az ízét, és a színe is hasonlítson egy gyümölcsteáéra. Vanília főleg az illatában van, az ízében sajna nemnagyon.
A Teetime teák sajátossága szintén a hibiszkus. A citrom teát citromhéj teszi citromossá, elég savanyú, és pirosas színű, ami citromos teától számomra kissé furcsa. (A Teáim modulban szerepel is ennek a teának az elemzése, képpel együtt.)
A Stamford citrom tea mintha csak klónja volna, pirosas, hibiszkuszos, savanyú, kissé ízleten.
A Herba teát egy müllerben vettem, német import termék, gondolom az, amit kint már nem tudnak eladni. Ugyan 3-4 féle gyümölcs szerepel a leírásában, én csak a hibiszkuszt és kissé talán a narancshéjat érzem. És azt se valami intenzíven.
A profi citromos gyümölcstea hasonló kategória, azzal az apró különbséggel hogy itt legalább adtak a csomagolásra, minden filter külön papírtasakban van.
A vadcseresznyés már egy fokkal jobb annak több köze van a cseresznyéhez mint a hibiszkuszhoz, bár ittis domináns az íze. Ezt a teát variációs csomagban lehet kapni, citromos, áfonyás, vadcseresznyés, és feketeribizlis ízben.
A Sir Morton gyümölcsteái szintén a jobbik kategóriába tartoznak, az almás-fahéjas kimondottan finom, ezt gyakran veszi a családom is, és iszom én is, ha télies, fahéjas ízvilágú teára vágyom. A trópusi gyümölcsösben én a cseresznyét és a banánt érzem intenzíven, bár sajnos ebből is 3-4 filtert kell használjak hogy erős ízt érjek el, így ez sem lesz a kedvencem.
A fekete teákkal kapcsolatban kevesebb a rossz tapasztalatom, mint a gyümölcsösek esetében. Talán ez annak tudható be, hogy a fekete teáknak apróra törve, kisebb mennyiségben is intenzívebb íze van, mint egy gyümölcsteának. Többet én sem tudnék hozzátenni. Következzen a teszt.
A CBA Earl Grey teája számomra borzalmas volt. Egyik nagy kedvencem az Earl Grey tea, és most elnézést kérek mindazoktól akik kóstolták már ezt a teát és ízlett nekik, de szerintem ez nem igazán érdemli meg ezt a nevet. Halovány, sárgás szín, 3-4 perces áztatás után. Az íze is ilyen, halovány, alig lehet érezni a fekete teát, a bergamottot. Szóval egy szó mint száz, nem jött be.
A Sonata gyümölcsízesítésű fekete teáit a családom már régebbóta fogyasztja, mert olcsó, és remek alternatívája a pickwick teáknak. Az ízük ugyanolyan, aromás fekete tea. A gyümölcs csak aromaként van jelen benne, de azt erőteljesen érezni mind az illaton, mind az ízen. Nagyobb kancsóhoz van hogy 3 filter is kell, de egyébként nem rossz. Szokásos, mindennapi íze van. Mindhárom ízzel hasonló a tapasztalat.
Utoljára hagytam a Sir Morton Earl Grey teáját, ami legyen akármennyire is szentségtörés, Earl Grey-ben a kedvenceim közé tartozik. (A Twinings Earl Grey-el, és a kimért Earl Grey teáimmal egyetemben, bizony.) Ez a tea olcsó, nekem mégis minőséginek tűnik. Kedvelem az ízét, aromás, 2 filter is elég bele a kancsómba, és elérhető áron is kapható, szinte mindenhol. Szóval ez általában mindig szokott lenni nálunk otthon.
Nos, azt hiszem ezek alapján mindenki leszűrheti a tanulságot magának.
Én a magam részéről azt szűrtem le, hogy vigyázni kell az olcsó teákkal, mert a legtöbbjük sajna nem minőségi darab, de akad köztük egy-egy igazán ízletes is. (Ráadásul az ellenkezője is igaz néha: Én jártam már úgy 1000 Ft-os teával is, hogy ki kellett öntenem, mert nem bírtam meginni olyan rossz volt.)
Kísérletezni kell, és ízlelgetni, és rájövünk akkor a titkokra.
Végül, de nem utolsósorban pedig, nem kell lenézni azt sem, aki ezeket szereti, vagy csak ilyen teákra telik neki.